Október 30-án állítjuk át az órákat, hogy kevesebb energiát használjunk fel a sötétebb hónapok során. Néhány éve már felvetődött, hogy van-e értelme az évente kétszeri változásnak, amelynek akár egészségügyi, illetve a közlekedésben tapasztalható hatásai is lehetnek. Az energiaiparban dolgozó szakembereket kérdeztünk. Mintegy hatmilliárd forinttal csökkent a nyári időszámításnak köszönhetően az áramfelhasználás költsége, a fogyasztás így 120 gigawattórával kevesebb, mint átállás nélkül lenne - áll a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) október 28-án kiadott közleményében. A megtakarított árammennyiség lényegében egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg - emelte ki Tari Gábor, a MAVIR vezérigazgatója. A cég szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a fogyasztási adatokat. „Több kutató - főleg az Egyesült Államokban - vitatja az óraátállítás pozitív hatásait” - mondta a hvg.hu-nak Boross Norbert, az ELMŰ szóvivője. „Időről-időre hallhatunk meggyőző statisztikákat és számokat, hogy mekkora megtakarítást jelent az átállás, de érdemes ilyenkor utánagondolni, hogy mit mivel hasonlítunk össze. Magyarországon legutóbb 1980-ban vezették be újra a téli-nyári időszámítás használatát. De a 2010-es energiafogyasztásunkat nehéz lenne összevetni a 30 évvel ezelőttivel, nem beszélve arról, hogy a mindenkori áramfogyasztás jelentősen összefügg a napi időjárással is.” „Mivel az utolsó referenciaév, amelyben nem volt óraátállítás, már nagyon régen (a hetvenes évek végén) volt, a megtakarítás mértékére csak becslés adható” - fejtette ki Tari Gábor. „A becslés módszere az óraátállítás körüli, hasonló típusú napok fogyasztói igényalakulásának összehasonlításán alapul. A megtakarítás lényegében a világítási igény csökkenéseként jelentkezik, az órák átállításának lényege ugyanis a napkelte és a napnyugta közötti időszakhoz minél jobban igazodó napi aktivitás beállítása. A megtakarítás ennek megfelelően a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség között a legjelentősebb, főként a tavaszi és a kora őszi hetekben, a reggeli és az alkonyat körüli órákban. A megbízható becslés feltétele természetesen, hogy kiszűrjük a fogyasztói igényeket befolyásoló egyéb tényezők hatását.” „Nem feltétlenül jelent az átállás annyi megtakarítást, mint régen, mert az új rendszerek sokkal rugalmasabbak, sokkal jobban alkalmazkodnak a külső körülményekhez” - tette hozzá a Boross Norbert. „A légkondicionáló-berendezések miatt is teljesen megváltozott a fogyasztási struktúra, régen a terhelési csúcsok télre estek, de akkor leginkább csak a világításra, esetleg esti rádiózásra, ritkán tévézésre használták az emberek az áramot, fűtésre pedig szinte egyáltalán nem.” Az ELMŰ szóvivője hozzátette, amikor az átállást bevezették, az egyik legnagyobb fogyasztó a közvilágítás volt, amely eleinte kapcsolóórás rendszerben működött: az előre beállított időpontban kapcsolta le- és fel az utcai lámpákat. Ma már számítógépek vezérlik a közvilágítást, amelyek a kültéri fény erejét mérik, és sötétedéskor gyújtják fel a lámpákat. http://hvg.hu/Tudomany/20101028_oraatallitas_2010_oktober_idoszamitas#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2010_10_29