A magas vérnyomás és az érelmeszesedés talaján kifejlődő szív- és érrendszeri betegségek okozzák minden második ember halálát hazánkban. Ezzel a lehangoló eredménnyel Európa élbolyába tartozunk. Tegyünk azért, hogy ez ne így legyen! Ne váljunk áldozatokká! Médiatár főoldalképgaléria lejátszás A magas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint és a normálistól eltérő vércukorértékek együttesen, de külön-külön is komoly rizikófaktorai az erek tönkremenetelének. Az eddigi népegészségügyi szűrővizsgálatok azt igazolják, hogy a tünet- és panaszmentes aktív korú egyéneknél is számos egészségügyi elváltozásra bukkannak a szakemberek. A szív- és érrendszeri betegségek "csendesen" szedik áldozataikat, mert sokszor évekig tünet- és fájdalommentesek maradnak, de a háttérben katasztrofális mértékben roncsolják szervezetünket, és károsítják egészségünket. Éppen ezért szemléletváltoztatásra van szükség. Fontos megérteni, hogy szó szerint saját életünkről és egészségünkről van szó. Ma már különféle - néhány perces, fájdalommentes - vizsgálatokkal kimutatható az érelmeszesedés korai állapota, amikor a baj még csak a kisereket érinti. Ilyenkor még "csak" az érbelhártya működési zavara vagy endotel-diszfunkció jön létre (endotel = a hámszövet lapos, egysoros, egymáshoz szorosan illeszkedő sejtekből álló formája, ez béleli az erek belső felszínét). Ez az érelmeszesedés legkorábbi fázisa. Ha ekkor sikerül megállítanunk a szervezet további káros folyamatainak "elburjánzását", akkor lényegesen hosszabb ideig tarthatjuk fenn életminőségünket. Természetesen a szakembereknek is nagy a felelősségük, hiszen az ő feladatuk, hogy a lakosság széles körében felismerjék és kiszűrjék a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából fokozott kockázatú, de még tünet- és panaszmentes egyéneket. Nem vagyunk egyformák. Míg egyik embernél több kockázati tényező sem okoz érelmeszesedést vagy megbetegedést, addig egy másik egyénnél már egyetlen egynek a megléte is súlyos, akár fiatal korban kialakuló elváltozásokhoz vezethet.Tartsuk karban vérnyomásunkat! Szinte nincs olyan orvosi vizsgálat, amelynek keretében nem kerül sor vérnyomásmérésre, hiszen egészségünk szempontjából a vérnyomás értékeink alapvető fontosságúak. Ennek ellenére a hipertónia (magas vérnyomás) a fejlett társadalmakban népbetegségnek számít. A verőeres (artériás) vérnyomásmérés a vér érfalra gyakorolt nyomásának vizsgálata. A vérnyomásérték első száma az ún. szisztolés (a vérnyomásérték, a "per" előtti érték), a második száma, (a "per" utáni érték) pedig az ún. diasztolés vérnyomás érték. A vérnyomásértékeket "higanymilliméterben" (Hgmm) adják meg. Érdemes rendszeresen megmérnünk vérnyomásunkat és a kapott értékeket egy - erre a célra rendszeresített - füzetbe, vagy ma már az interneten is elérhető ún. vérnyomás-naplóba rögzíteni, hogy azok szükség esetén összehasonlíthatóak legyenek. Az eredmények akkor mondanak legtöbbet a kezelőorvosnak, ha a méréseket rendszeresen, és mindig közel azonos körülmények között végezzük. Az "otthoni vérnyomás" - a nyugodt körülmények miatt - általában stabilabb, és néhány (5-10) Hgmm-el alacsonyabb, mint a rendelői "fehérköpenyes vérnyomásmérés". Addig nem érdemes izgulnunk, amíg értékeink nem szárnyalják túl a 140/90 Hgmm értéket. TippNézze meg vérnyomás tesztünket, hogy kiderüljön, Ön mennyire veszélyeztetett! Amennyiben magasabb rizikójú csoportba tartozunk, vagyis olyan járulékos betegségeink vannak, mint a cukorbetegség vagy vesebetegség, akkor a fenti értéknél alacsonyabb vérnyomás elérése lehet csak megnyugtató számunkra. Akik egészségesnek érzik magukat, azoknak is célszerű rendszeres időközönként ellenőrizni a vérnyomásukat. Ez kiemelten igaz azokra a felnőttekre, akik 40 évesnél idősebbek, jelentős túlsúllyal küszködnek, mozgásszegény életmódot élnek, rendszeresen zsíros ételeket fogyasztanak, és családjukban egyértelműen kimutatható a magas vérnyomás.Szervezetünk "jó" és "rossz" utasai A koleszterin a vérben található zsírfajta, ami nélkülözhetetlen a különböző életfunkciókhoz. A koleszterin egy része a táplálék útján kerül a vérünkbe, a nagyobbik részét viszont a máj termeli. A koleszterin az erek falára lerakódva érelmeszesedést okozhat, s ez szívinfarktushoz, vagy szélütéshez vezethet. Általános megfogalmazásban létezik "jó" (HDL - high density lipoproteins) és "rossz" (LDL - low density lipoproteins) koleszterin. A jó és rossz megjelölés a koleszterin azon formájára utal, ahogy a vérben előfordul. Míg az LDL-koleszterin segítségével szállítódik az erek falába a lerakódó koleszterin, mely később az érelmeszesedés kialakulásában igen jelentős szerepet játszik, addig a HDL-koleszterin ezzel ellenkezőleg, összegyűjti, és a májba szállítja a keringésben talált, illetve lerakódott koleszterineket. Ezért nem jó, ha a szervezetünkben magas értéket mutat a LDL-koleszterin szintje, hiszen az érelmeszesedés kialakulása miatt igen szoros összefüggés van a szív-érrendszeri megbetegedések és halálozások, illetve a magas LDL-koleszterin értékek között. A HDL-koleszterin viszont rizikócsökkentő hatású, így az a jó, ha minél több van belőle. A koleszterinszintünk kordában tartása nagyban függ az étkezési szokásoktól és fizikai aktivitástól. Az egyik legjobb koleszterincsökkentő módszer a mozgás. A magas LDL-koleszterin egészségünkre nézve veszélyes rizikótényező, de napi 30 perces mérsékelt intenzitású mozgással hatékonyan csökkenthető.Mozogjunk többet egészségünkért! Rohanó világunkban sajnos egyre kevesebb időt fordítunk a rendszeres testmozgásra. Azt már általános iskolában is tanítják, hogy a testmozgás, a testedzés, és az aktív élet a szervek felépítését, szerkezetét és működését is befolyásolni tudja. Ezért egészségünkre nézve cseppet sem közömbös, hogy sportolunk-e vagy nem. Számos tudományos vizsgálat és kutatás támasztja alá a fizikai aktivitás előnyeit, tehát érdemes szakítani mozgásszegény életmódunkkal. A testmozgás jó hatással van nem csak a napi hangulatunkra, hanem a vér koleszterin szintjére is. Hazai és külföldi tanulmányok egyaránt igazolják, hogy napi 30 perces fizikai aktivitás már csökkenti a magas vérzsírszintet, és a szövődményeként fellépő érelmeszesedést, valamint a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát is. Tehát a rendszeres testmozgás minden életkorban jótékony hatással van a szervezetre: jobb közérzetet biztosít, javítja életminőségünket, életkilátásainkat és sikerélményt nyújt. Mindegy, hogy milyen testmozgást választunk, a lényeg hogy örömünket leljük benne! Aki szakítani kíván mozgásszegény életmódjával, de előzőleg már egészségügyi problémái voltak, az kérje ki szakorvosa véleményét, mielőtt elkezdi a rendszeres sportolást."Azzá leszünk, amit eszünk" Médiatár főoldalképgaléria lejátszás Számos dietetikus és más egészségügyi szakember is alá tudná támasztani a fenti mondás igazságtartalmát. Aki rendszeresen zsírban gazdag ételeket fogyaszt, annak előbb-utóbb számolnia kell a következményekkel: elhízás, magas vérnyomás stb. A "reformkonyha" viszont jótékony hatással van szervezetünkre. Minden évszakban megtalálhatjuk a vitaminokban és rostokban gazdag ételeket s a friss alapanyag-forrásokat. Táplálkozásaink során ezeket részesítsük előnyben. Nyugodtan szakítsunk a magyar konyha által preferált túlzott fűszerezéssel és sózással, mert túlzott mértékű sóhasználat jelentősen emelheti a vérnyomást. Sajnos országunk határait nem mossa tenger, talán ezért is fogyasztunk kevesebb halat, pedig a hal és a tengeri ételek fehérjében és magnéziumban gazdag étkek, amiket érdemes nagyobb rendszerességgel fogyasztanunk, nem csak ünnepnapokon (pl. karácsony). Tudta-e?Egy tojás tartalmazza a naponta engedélyezett koleszterinmennyiséget (300 mg). A magyarok köztudottan sok kenyeret fogyasztanak, így a pékáruk közül válasszunk inkább a teljes őrlésű lisztből készült termékeket. A kisgyermekek rendkívül fogékonyak és befolyásolhatók. Tudatosan szoktassuk rá őket a helyes táplálkozásra, valamint a cukor és a felesleges kalóriát tartalmazó üdítőitalok elkerülésére. Ha már gyermekkorban elkezdjük az "apróságok" helyes életmód iránti igényének kialakítását, úgy sokat teszünk azért, hogy gyermekeink - új generációként - egészséges-tudatos hozzáállással nőjenek fel.Életmódváltás - Éljünk tudatosan, hogy tovább élhessünk! Jó tudni!Napi 30 perces testmozgással sokat tehet azért, hogy elkerülje a magasvérnyomás-betegség kialakulását és csökkentse szervezetében a "rossz" koleszterin szintjét. A zsírszegény tápanyagok fogyasztásával megkíméli érrendszerét az idő előtti elmeszesedéstől. A dohányzás súlyosan károsítja az érrendszert. Kis odafigyeléssel sokat tehetünk saját egészségünk megóvásáért. Néhány életmódbeli változtatással, mozgással és diétával csökkenthető nem csak a cukorbetegség kialakulásának esélye, hanem pozitívan befolyásolható a koleszterinprofil, valamint a vérnyomásértékek is. Határozzuk el magunkat a rendszeres aktív testmozgás mellett. Számos sporttevékenységhez elegendő egy kényelmes sportcipő és megfelelő ruházat. Jó motivációs tényező, és kellőképpen hatékonyságnövelő, ha a fizikai munkáról "edzésnaplót" vezetünk, amelybe naponta beírhatjuk a mozgás időtartamát, és az aktivitás mértékét. Így mindig nyomon tudjuk követni fizikai állóképességünk fejlődését, és még az elégetett kalóriákat is ki tudjuk számolni, ha kíváncsiak vagyunk rá. Rendszeres fizikai aktivitással növelhetjük a szervezet teljesítőképességét és javíthatjuk az életminőségünket. Érdemes az élet más területén is felvérteznünk magunkat "egészségmegőrző" stratégiával. Ha "rossz napunk" van, vagy a munkahelyen stressz ér minket, nem "éri meg" rögtön a kávéscsésze után nyúlni és cigarettára gyújtani. Sétáljunk inkább pár percet a szabadban, lazítsunk, és szellőztessük ki a fejünket. Az alkoholfogyasztásnál is a mértékletességet kövessük, hiszen az alkohol károsan befolyásolja élettani folyamatainkat. Ha tudatos odafigyeléssel e néhány ponton változtatni tudunk életvezetésünkön, az busásan megtérül, életünk kiegyensúlyozottabb, kevésbé hektikus, és súlyos betegségektől mentes lehet.Az innováció nyomában Ma már számos modern, innovatív fejlesztés segíti egészségünket. A japánok például olyan egészségvédő mobiltelefont fejlesztettek, amelyik már vérnyomást és pulzusszámot is mér. A néhány éve a piacon megjelent magyar fejlesztésű arteriográf segítségével pedig az érelmeszesedés már korai fázisában diagnosztizálható, jóval az infarktus, agyvérzés megjelenése előtt. Ezek a súlyos következmények legtöbbször váratlanul - és sajnos néha meglepően fiatal korban - szedik áldozataikat. A szív elektromos tevékenységről ma már nem csak a hagyományos elektrokardiogrammal (EKG) nyerhetünk adatokat. Szintén magyar kutatók fejlesztettek ki egy olyan sokcsatornás nagyérzékenységű (64 elektródás) EKG -t, amely kiküszöböli a konvencionális EKG számos korlátjait, és segítségével előre jelezhetővé válnak a káros szív és érrendszeri események. De méltatlan lenne megfeledkezni a transzkraniális Doppler ultrahangról, (TCD) amely a halántékra rögzített két ultrahang-szonda segítségével a koponyacsonton keresztül ad információt az agyi erekről. A vizsgálattal a szakemberek még a tünetet nem okozó szakaszban ki tudják mutatni a vérben keringő aprócska rögöket, melyek előbb-utóbb tönkretehetik a néhány száz mikrométer átmérőjű erek keringését. A gyógyszerfronton is óriási a fejlődés. A folyamatos kutatásoknak köszönhetően napjainkban már elérhetővé váltak új perspektívát jelentő készítmények a magas kardiovaszkuláris rizikójú betegek kezelésére. Ezek a szerek nemcsak hosszú ideig és hatékonyan csökkentik a magas vérnyomást, de jobban is tolerálják őket a betegek. Az angiotenzin II például a szervezetben képződő olyan anyag, amely az ereket szűkíti, és ezáltal nehezebben áramlik bennük a vér, így nő a vérnyomás. A magas vérnyomás viszont ma már jól kezelhető, illetve megfelelő értéken tartható olyan innovatív gyógyszer-készítményekkel, amelyek felfüggesztik az angiotenzin II érszűkítő hatását, így az erek ellazulnak, és a vérnyomás csökken.Szakértő véleményeMire figyeljünk étkezéseinknél, hogy csökkentsük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát? "Étkezéseink során figyeljünk a koleszterinbevitelre, ami napi szinten ne haladja meg a 300 mg-ot. Növeljük a telítetlen zsírsavak fogyasztását, míg a telített zsírsavak bevitelét csökkentsük. A legtöbb növényi olaj, a diófélék, a halak gazdagok telítetlen zsírsavakban. Fogyasszunk több rosttartalmú élelmiszert, például teljes kiőrlésű gabonaféléket, zöldséget és gyümölcsöt. Ugyanakkor ne feledjük, a betegségek kialakulását nagymértékben csökkenti, ha mérsékeljük sófogyasztásunkat, és kerüljük az alkoholbevitelt, valamint túlsúly esetén csökkentjük az energiabevitelt." Antal Emese dietetikus, szociológus Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, elnök Miért fontos a fizikai aktivitás, és hogyan kezdjük el a rendszeres testmozgást? A fizikai aktivitás, a sport primer prevenciós terület. Minél fejlettebb egy országban a sportélet annál inkább megvalósul a testedzés betegségmegelőző funkciója. Az aktív élet jótékony hatással van a szív- és érrendszer állapotára, a vércukor - vérzsír értékek szintjére, ezáltal csökkenti a magas vérnyomás, cukorbetegség, agyvérzés és egyéb betegségek valószínűségét. Természetesen fontos a fokozatosság elve, rendszeres aktivitás megkezdése előtt célszerű információt nyernünk egészségi állapotunkról. Ha minden rendben, alacsony intenzitású terheléssel indítsunk, majd több hét alatt térhetünk rá nagyobb megerőltetéssel járó szintre. Sportáganként is vannak eltérések, a Sportkórház orvosai bármilyen kérdésben szívesen adnak segítséget. Prof. dr. Berkes István Országos Sportegészségügyi Intézet, főigazgató Hogyan, milyen módszerekkel csökkenthetjük leginkább a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát? Egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás -nem feltétlenül sportolás - és az adott életkornak megfelelő vizsgálatok elvégeztetése. Ez a nagyon rövid válasz. Az egészséges táplálkozás az alap, hogy ne hízzunk el, mert maga az elhízás már cukorbetegséget, magasvérnyomást és veseelégtelenséget okozhat. Hasonló értékű a rendszeres mozgás is, ha naponta legalább 30 perces fizikai aktivitást tudunk végezni. Érdemes tudni, hogy mitől tartózkodjunk és mi milyen kockázatot jelent. 40 év felett még fokozottabban kellene figyelnünk egészségünkre, és akkor is el kell járnunk vizsgálatokra, ha makk-egészségesnek érezzük magunkat. A magasvérnyomás-betegség évtizedekig "néma" marad, majd hirtelen sokféle tünettel, szervkárosodással jelenik meg. Ha már túlsúlyunk van, magasvérnyomás alakult ki, és cukorbetegségre van tünet, akkor se hanyagoljuk el a kérdést, mert tünetmentes védett állapotba is hozhatjuk magunkat, a további kockázat (infarktus, stroke) jelentős csökkentésével. A gyógyszerek pontos és tartós szedése mellett a fentiek betartása ekkor is alapvető. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás abbahagyása is elengedhetetlen követelmény. A daganatos betegségek az összes halálozás alig több mint harmadát okozzák. A szív és érrendszeri betegségek pedig az 52%-ot jelentik. Ezért fontos a megelőzés és a tudatos kockázatcsökkentés. Dr. Kiss István Szent Imre Kórház Magyar Hypertonia Társaság, alelnök http://www.hazipatika.com/topics/vernyomaskontroll/articles/Szivvel-lelekkel_az_egeszsegunkert?aid=20081013134444